Ha lehet ne káromkodj.És reklámozni se itt kel.
Pux:Keiko
Fic amit Retasu írt
Cím: -
1. Fejezet
-Chibi! Ébredj!
-Hasadra süt a nap!
-Jól van! Kelek már.
Fáradtan sőt, még félálomban kikászálódtam az ágyból egészen a konyháig. Anyám már a reggelimmel várt engem. A húgom szokás szerint 6 óra óta a gép előtt ül, anyám meg szorgosan takarít én, pedig szokás szerint felkeltem 10 órakor. Apa, pedig olvasta az újságát. Anyum nagyon meglepett reggelizés közben.
-Kislányom, én és apád át szeretnénk neked adni valamit.
Ijedten tettem le a vajas kalácsomat a tányéromra. Megtöröltem a kezem, és mint egy 3 éves néz a télapóra, úgy néztem anyáékra. Apa folytatta:
-Kislányom itt a 18-adik születésnapod. És úgy gondoltuk anyáddal, hogy ez épp megfelelő ajándék lesz számodra.
Apa átnyújtott egy kis dobozt, amiben négy papír volt. Mikor jobban belenéztem, láttam, hogy kettő repülő jegy van a csomagban.
-Apa, anya! Minek nekem repülő jegy? Ráadásul kettő?
-Jaj lányom! Fordítsd meg!- szolt rám anya.
Megfordítottam és ez ált a repülő jegyek hátoldalán: Repülő jegy. 1 fő részére Japánba.
Egy percen keresztül néztem a jegyet és utána a szüleim nyakába borultam, és nem győztem hálálkodni. Utána megnéztem a másik két jegyet is.
Most már nem bámultam a jegyet, hanem összeestem. Perceken keresztül feküdtem a padlón mire észbe, kaptam.
-ANYA! APA! HÁLÁSAN KÖSZÖNÖM! De miért kettő?
-Azért hogy az egyik barátnődet is magaddal vidd.- mondta apa folytatva a kávéja szürcsölését.
-Értem és mikor indul a gép?
-Holnap.
-MIII? Holnap ez komoly?
-Hajrá kicsim. Még be is kell pakolnod.
Gyorsan fölfaltam a reggelimet és felöltöztem. Felpattanta a bicajomra és azonnal mentem Zsanyhoz. Amikor meghallotta a hír ő is úgy reagált, mint én. Megbeszéltük hogy reggel együtt megyünk a reptérre, és nálam alszik. Összeszedtük a holmiját és hazamentünk. Otthon az én cuccomat is összeszedtük és már feküdtünk is volna le aludni mikor… Egyikünk sem tudott elaludni és a másik két jegyet kezdtük el nézegetni. Eddig csak azt tudtuk, hogy koncert jegy, de Zsany megfordította és ez ált a hátulján: Koncert jegy a SuG banda előadására.
Nagyon örültem. Egész éjszaka Zsanyval azt beszéltük, hogy mit veszünk fel a koncira. Nagy nehezen elaludtunk.
-Chibi!- szolt egy szokásos hang.
-El fogtok késni!
Erre mind ketten felugrottunk és beágyaztunk. Felvettük a legjobb rucinkat és még gyorsan átfutottunk a csomagokat. Elbúcsúztam anyától és a húgomtól. Apum ki vitt minket a reptérre. Ott tőle is elbúcsúztam. És lassan folyamatos integetés közben átadtam a csomagom, hogy tegyék a csomagtartóba és mikor fölszálltam a repülőre, arra gondoltam, hogy nagyon fognak nekem hiányozni, de nagyon vártam már a koncertet is. Felültem a gépre Zsanyval és kipottyant a könny a szemünkből. Mikor a repülő felszállt felhívtam anyát aztán apát, hogy nagyon fognak hiányozni, és hogy adják át a huginak, hogy puszilom őt. Utána mindketten elaludtunk.
2. Fejezet
Zötty!
-Chibi!
Hallatszott egy hang a fülem mellett. Ásítva emeltem fel a fejem a repülőgép ablakából. Zsany keltette fel.
-Chibi, kellj fel Tokióban, vagyunk!
Felkaptam a fejem és elkiáltottam magam! -BAKA!
Az összes utas értette, mit mondtam és mindenki rám nézett… én szégyenkezve leültem és felhívtam anyáékat, hogy megérkeztünk. Zsany is így tett.
Mikor leszálltunk a repülőről egy taxi fogadott minket, aki egészen a szállodáig vitt, s miközben átmentünk a városon Zsany és én szebbnél-szebb dolgokat fotóztunk. Mikor megpillantottuk a szállodát egy pillanatra megállt az idő. Nem hittük volna, hogy luxusban fogjuk eltölteni ezt a 6 napot. Megköszöntem a taxi sorőrnek és bejelentkeztünk a szállodába, persze kisebben segítséget kérve a szótáramtól, mert nem tudok folyékonyan japánul. Zsany és én felmentünk a szobába és kipakoltuk az összes cuccot, utána ott is hagytuk a szállodát elugrottunk szétnézni, és persze sok apró csecse-becsét vásárolni. Este 9-ig tartott a város felfedezőtúránk. Fáradtan a hotelhez mentünk és ez laza mozdulattal bedőltünk az ágyba.
-CHIBI!
-A francba hogy az ember nem tud nyugodtan aludni!
-Chibi kellj fel! Holnap koncert, és muszáj ruhát vennünk!
- Juj jó hogy szóltál! Kösz!
Fél órámba telt mire felöltöztem. A reggelit már nem értük el hála nekem, elmentünk egy jó kis étterembe, ahol végre megkóstolhattam a sushit.
- Chibi, ettől biztos nem lesz bajunk?
-Nem dehogy! Bízz bennem.
-Jó, de akkor háromra fogjuk meg a pálcikát és harapjunk bele! Jó?
-Rendben…
-1!
-2!
-3!
Egy darabig rágtuk majd egyszerre felkiáltottunk.
-FÚJ!
-Ez ritka szar!
-Tudom… ilyet többet nem eszünk…
-Benne vagyok!
-Mennyünk!- javasoltam Zsanynak.
-Rendben.- helyeseltem.
-Szerintem rohamozzuk meg a butikokat és a bevásárlóközpontokat.
-Cool! Induljunk!- egyezett bele Zsany.
Én egy visual-kei stílusú rucit vettem magamnak, Zsany pedig egy rockereset.
Ez után mentünk a fodrászhoz, aki egy hasonló frizurát késztette nekem, mint Takerunak van. Zsany egy tépett fazonú lágy esésű frizurát kért. Az én hajam fekete és vörös, a Zsanyé fekete és szőke lett. Ez után következett a manikűrös. Természetesen feketére festettük a körmünket, de én szerettem volna egy kis extrát, rá ezért tetettem bele fehér kockákat.
Mikor Zsany és én hazaérkeztünk azonnal felvettünk a rucinkat és kisminkeltük magunkat. Csodaszépek voltunk, már akinek bejön a visual-kei. Egész éjszaka nem tudtunk aludni az izgalomtól. Reggel ez első dolgunk ez volt, hogy sminkeshez megyünk, de akadt egy kis bibi, a szálloda még zárva volt mikor mi már rég a sminkeshez készülődtünk.
-Most mi lesz Chibi?
-Majd kitalálunk valamit! Nyugi…
3. Fejezet.
-Csak nyugi, nem lesz baj…-nyugtattam Zsanyt.
- Vagy egy ötletem!- kiáltottam.
Zsany ferdeszemekkel nézet rám.
-Gyere utánam.
A porta előtt volt egy ablak. Odamentem, és megpróbáltam kinyitni, több-kevesebb sikerrel.
-Chibi, ez nem fog menni.
-Bízz bennem Zsany, nem egyszer nyitottam ki a szobám ajtaját egy hullámcsattal.
-Jó, te tudod.
Fél óra múlva sikerült kinyitni az ablakot, de a kimászás sem volt egyszerű mivel az ablak nagyon magasan volt. Vállaltam a kockázatot és leugrottam. A portás ölébe pottyantam.
-Go-gome nasai!- kértem elnézést a portástól és elmagyaráztam neki mi történt.
Mega ciki volt.
Zsany már az ajtón áttávozott.
Szégyenkezve kimásztam a karjaiból, megjegyzem egy fiatal japán pasi volt és nagyon helyes, elindultunk a sminkeshez.
Ohayo gozaimasu!- Üdvözöltem a sminkeseket.
Valahogy elmutogattuk Zsanyval mi az elképzelésünk a sminkről. Nem volt nagy szám… fekete szemceruzával kihúzták a szemünket Zsanynak enyhén ezüstcsillogást, adtak a szemének az enyém, pedig fekete lett… fizettünk azután hazaugrottunk, persze jól elkerülve a portást.
Felöltöztünk és még a lakásban, hívtam egy taxit, hogy minél hamarabb oda érjünk, hogy még legelőről nézhessük a koncertet. 1-2 apró simítást végeztünk magunkon bepakoltunk a kis táskánkba, és persze a videó kamera sem maradhatott otthon.
Elindultunk.
Az út 20 perces volt… nem hittük volna, hogy ennyit kell utaznunk, de megérte, ha láthatjuk a SuG-ot. Hatalmas csarnokba léptünk be. Csak mi és még 10 fiatal lézengett odabent, hasonló öltözékben, mint mi voltunk. Foglaltunk magunknak helyet leges legelöl ahonnan jól látjuk őket és ők is minket, abban reménykedtünk felhívnak-e minket a színpadra.
-Chibi, én annyira izgulok.
-Hát még én! Én imádom ezt az együttest, megőrülök értük!
-Szerinted, van rá esély, hogy felmehessünk a színpadra?
Nem tudtam, hogy mit fogadna el, ha hazudnék, vagy ha igazat mondanék, ezért megpróbáltam igazat mondani.
-Semmi esély rá!- vágtam rá.
Elfancsalodott a képe…
-Ne haragudj hogy elvettem a kedved, de reménykedni szabad!- erőltetetten vigyorogtam rá.
Egyre többen jöttek be a csarnokba. Arra lettünk figyelmesek, hogy már csak 10 perc van a kezdésig. Nem tudtam ott állni tovább.
-Zsany kérlek vigyázz a helyünkre nekem el, kell ugranom a mosdóba.
-Rendben, menj csak, DE SIESS!
-Sietek!
Hát siettem, ahogyan tudtam. Végigvágtam a tömegen, idiótábbnál idiótább sérókat és ruhákat felfedezve. Mikor kiértem a tömegből a WC felé sprinteltem. Nem vettem észre, de velem szemben futott egy srác és sikeresen neki ütköztem. A táskám lerepült az összes cuccom, pedig rögtön kiesett belőle.
AJÁNLOM AZ OLDALT
